Beszámolók folytatása ...
Augusztus 3, szombat
Már harmadik nyaramat töltöm Angliában és van ami ezek alatt sem változott ... naná, hogy Paignton Championship :) Harmadik éve vágok neki ennek a nagy kiállításnak és ez évben még a kezdés is 3-ára esett ...ennyi véletlent :D
Szombaton kezdődött az első nap a Terrier és Gundog csoporttal. Írtam már korábban is róla, de itt nem úgy vannak a fajtacsoportok, mint otthon. A The Kennel Club más milyen rendszer szerint szervezi a kiállításait, ami nem csak a fajtacsoportokra vonatkozik, hanem az osztályokra is. Így, harmadik év után már körvonalazódnak a dolgok, ismerem is az összes osztályt, de sikerült jól összekavarniuk az elején :D
Napunk a szokásos menetrendet követte ... DogWorld sátor meglátogatása, infó gyűjtés, katalógus begyűjtés és mindenki ment a saját dolgára. Sam a junior handlerekkel volt elfoglalva, én pedig a bírálatokat néztem és vadásztam az érdekes, fura eseményeket, kerestem a szülinaposokat vagy csak simán ünneplőket.
Ha már ezen a napon volt a Gundog group, természetesen megnéztem a golden retrievereket ... ha valaki nem tudná az első kutyám , Molly egy golden retriever. Most már nyugdíjas napjait tölti a nappaliban lévő fekhelyén, de 11 évvel ezelőtt még heti rendszerességgel jártunk kutya iskolába, néha kutyakiállításra, és neki köszönhetem, hogy belekerültem a kutyás közegbe.
Sosem értünk el kimagasló kiállítási eredményt, nem is voltunk a vadászkutyások mintapéldája, de minden dolog, ami most már lényeges az életemben ide vezethető vissza. Ha nem kezdtem volna el kutyázni, ma biztos nem így fotóznék, nem ülnék itt Angliában és rengeteg szuper dologból kimaradtam volna.
Molly nyugdíjasként :)
Húúúhaaaa, megint megvolt a kitérő és az elkalandozás ... de inkább folytassuk a golden bírálatnál :) Szóval reggel letelepedtem a ringnél, mert kíváncsi voltam az itteni kutyákra és a bíró munkája is nagyon érdekelt. Egy nagyon jó kennel tenyésztője bírált, akinek nagyon tetszenek a kutyái, ezért mindenképp kíváncsi voltam, hogy milyen döntések fognak születni ezen a napon.Persze, már nem vagyok napra kész ebben a fajtában, inkább csak a régebbi nagy kenneleket ismerem, de mindig jó látni, hogy az anyaországban, milyen a populáció.
Már az Puppy osztálytól követtem a bírálatot, figyeltem a kutyákat... de munka miatt vagyok itt, nem szórakozásból,ezért csináltam pár képet is a körben lévőekről. Sajnos a 70-200-as telével semmi esélye sincs az embernek eltűnni a tömegben, elég kevés ember hiszi el rólam, hogy csak úgy, magamnak fotózok :D
Ezen a napon is pontosan így volt, az egyik ringtitkár rögtön ki is szúrt és gyors infó szerzésbe kezdett ... Miért vagyok itt? Kinek fotózok?? Magamnak vagy a klubnak?
Ilyenkor jön a gyors, kitérő válasz, hogy újságnak fotózok és kész ... nem akarok semmiképp se nagyon belefolyni a témába, na meg a túl hosszú és bonyolult angol magyarázkodás nem is az én terepem, ezért mindig próbálom leminimalizálni az ilyen eseteket. Szerencsére a fent említett embert nem kellett sokáig győzködnöm, elfogadta a rövid választ és dolgozhattam tovább.
Napom nagy részét a goldeneknél töltöttem, de néha átsétáltam megnézni másik ringeket is, mert volt még pár kedvenc fajtám ... persze, végül mindig a "kiindulási helyemhez" tértem vissza, és a személyzet mindig jó kedvűen fogadott.
Délután 3 körül már a golden retrieverek utolsó osztályai voltak soron, amikor oda jött hozzám az egyik ringtitkár és a kezembe nyomott egy üveg vizet majd hozzá tette: Úgy is egész nap itt vagy és dolgozol, adok egy vizet ... :)
Na ilyet se láttam még, pedig jó pár ring mellett töltöttem órákat. Nagyon rendes gesztus volt és tényleg életmentő még egy fél liter víz is :)
Épp vártam a Best Of Breed választást, kissé elkalandoztak a gondolataim, amikor egy hatalmas férfi lépett mellém és elkezdett hadarni valamit ... Nem értettem pontosan, hogy mit akart, ezért kedvesen megkérdeztem, hogy Tessék?
Ezen a ponton fogalmam sem volt, hogy mi történt vagy épp mit gondolhatott rólam, de rettentő lassan, szinte szótagolva kezdte el ismételni: Youuuu ... toooook ... pictures ...
És ami közben ezt mondogatta, próbálta a szavait nyomatékosítani és a kezével fényképezést utánzott. Én meg álltam ott teljesen értetlenül ... magyarul sem értem ha csak úgy valaki odapattan mellém és elkezd valamit hadarni, nem, hogy angolul. Ezek után közöltem vele, hogy nyugodtan mondja normálisan, mert megértem, csak az előbbi hirtelen hadarás kicsit sokkkkkkk volt :D
Fajta bírálatok után jött a szokásos csoport, ahol már csak Sam dolgozik, így ilyenkor én már csak a hazafelé indulásra koncentrálok :D
Kedvencem a terrier group-ban :)
Kitty
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése