Szörf, part, kutyák

Sziasztok!

Még mindig a pótlásokkal vagyok elfoglalva, de remélem hamarosan sikerül utolérnem magamat.
Az elmúlt hétvégét már befejeztem, vagyis július 20-tól 22-ig, most következhet a hétfő.

A hét elején, vagyis hétfőn nem sok minden történt. A szokásos képek retusálásával töltöttük a délelőttünket, mint minden munkát követő napon.
Délután el kellett mennünk Paignton-ba az állatorvoshoz. És végre már felvehettem rövidnadrágot, olyan jó idő volt :) Ez volt az első igazán meleg nap, amikor nem kellett hosszú nadrágba lennel.


Kedden már sokkal eseménydúsabb volt :)
Délután átmentünk Cornwallba, hogy tudjunk szörfözni. Célpontunk a legközelebbi beach, Widemouth Bay volt.
Vittünk szörf ruhát, deszkát és Tennant-ot. :)

Szerencsére itt az emberek nem olyan merevek és ellenszenvesek a kutyákkal, mint otthon. Itt a családok elhozzák magukkal a partra a négy lábú kedvenceiket és senki sem szólja meg őket, ha azok épp belemennek az óceánba.
A kutyák szabadon rohangálhatnak a parton, vagy épp a vízben ... persze figyelni kell rájuk, de senki sem balhézik miattuk. Akinek nem tetszik az el tud menni másik partra.
Sajnos otthon ezt a mentalitást kicsit sem ismerik, mert úgy viselkednek a kutyákkal, mint ha közveszélyes ellenségek lennének. Abba már rég beletörődtem, hogy sehol sem lehet kutyát úsztatni, mert az valamiért mindenkinek fáj ... de, hogy egy parkba - ami természetesen közterület - ne tudjam bevinni a kutyámat, mert a bejárat előtt már egy öreg asszony hisztériáját kell végig hallgatnom, az már nekem sokkkkk!
Érdekes Németországban, Belgiumban, Angliában ... de ne menjünk olyan messzire, még Ausztriában is természetesnek veszik a kutyákat. Amikor a világ kiállításon voltunk Salzburgtól nem messze még ott is beengedték a szobába Nasht. Nem volt gond, sőt még plusz költséget sem számoltak fel miatta.
Szóval ezen a téren még van hova fejlődnünk ... nagyon is! ;)

Widemouth Bay ... nem most írok először erről a helyről... tavaly is voltunk itt, sőt már ebben a hónapban is. Aki folyamatosan olvassa a blogomat az már láthatott több képet is róla. Nagyon kedvelem ezt a beach-et, mert a part egyik részét aranysárga homok borítja, a másik felét pedig kis sziklák teszik változatossá. A part felett füves terület még teszi még szebbé a környezetet.

A nagy meleg miatt először Tennant-ot próbáltuk lehűteni és kicsit megúsztatni. Mivel nem nagyon szereti a hullámokat ez elég nehéz feladatnak bizonyult. Végül a fürdőzők és szörfösök elől elzárt területre mentünk, ahol több kis öböl is keletkezett a parti sziklák és a tenger közreműködésével.
Ezekre a területekre alig jutottak be az óceán hullámai, így Tennant is nyugodtan tudott úszkálni. Igazi vadászkutyához híven ösztönei még az óceánban sem hagyták el ... ha nem az elpusztult medúzákat próbálta elkapni, akkor a hullámok által hozott kisebb növény darabokat pécézte ki.

Tennant lehűtése után felváltva mentünk szörfözni Sammel. Jó hullámok voltak, némelyik a partig kihozott engem.
Persze a vizimentőknek is akadt bőven munkájuk ... a néhol 2m magasságú hullámokkal szembe próbáltak haladni és segíteni az elsodródott vagy épp rossz helyre tévedt igazi szörfösöknek.

Szörfözés után pedig visszatértünk a partra a gyönyörű, aranysárga homokba. Pihentünk, néztük a partot és napoztunk. Végre jó volt az idő és már az eső is egy jó ideje elkerült minket.

Kitty

HMS Drake Navy ... avagy a haditengerészet

Sziasztok!

Mostanság eléggé hanyagoltam a blogírást, de próbálok pótolni. Kezdjük is a múlt hétvégével :)

Péntek délelőtt itthon voltunk, intéztük a papírokat ... délután pedig Dél Devonba vettük az irányt, egy fontos dolog miatt.
Mivel erről - pontosabban róla  - még most nem akarok bővebben írni, inkább át is ugrok a szombatra :)

Szombat délelőtt még volt pár elintézendő dolgunk , de délután végre elindultunk :))
Hajókázni mentünk a Tamar nevű folyóra, ami Plymouth mellett halad el.
Ne a Dunából induljunk ki ... szélességét nézve kétszer akkora, néhol még nagyobb is. De ne becsüljük le a Dunát se, a Tamar sokkal kevesebb utat tesz meg a tengerig.
Már Plymouth-nál a tengerbe ömlik, ezért is van a város nevében a "mouth" végződés, mert ezt csak olyan helyek kapják meg, aminek a környékén egy folyó a tengerbe ömlik. Szóval ezért lett a Tamar partján Plymouth nevű város.

Kikötő:

 

Már a Tamaron: 

 

Tavalyi horgászás után újból a kis hajóba ültünk és neki vágtunk a Tamar-nak. Először a folyásiránnyal szembe haladtunk, és megnéztük a kikötött vitorlásokat. Ezzel töltöttük utunk első részét majd pedig a tenger irányába fordítottunk a vízíjárművet. Utunk felénél megnézhettük közelebbről vagyis inkább alulról a Tamar Bridge-et és a mellett épp felújítandó párját. 

Tamar Bridge:

 Egy hídból kinövő kis pálmafa :)

 

Vitorlások:

 Tamar partján lévő pub:  

Igazából engem ez a rész érdekelt leginkább, mert a Tamar nem csak a hídjáról híres, hanem a parton elterülő hadtengerészeti bázisról, vagyis a HMS Drake Naval Base-ről.

HMS Drake és előtte egy tengeralattjáró :

Itt vannak a tengerészet hadi hajói, tengeralattjárói, gyárai ... szóval minden ami ehhez kapcsolódik.  Persze nem ez az egyetlen, de úgy tudom, hogy méretét és hajóállományát tekintve ez a legnagyobb. 
Persze a part körül folyamatosan rendőr hajók köröznek és figyelik a bámészkodókat, és próbálják kellő távolságban tartani a kívülállókat. Ami érthető is, mivel nagyon nagyon fontos helyről van szó.

Több féle hajót is láttunk, pl. HMS Monmouth (F235) vagy a HMS Albion (L14). Előbbi a kisebbik, csak 133 méter hosszú (!!!!!!!!!!!) , utóbbi 43 méterrel túlnőtte társát, vagyis 176 méter hosszú.
Még kellő távolságból is érzékelni lehet ezeknek a hajóknak a méretét, mivel az ember egy törpének érzi magát :D

HMS Albion (L14):

 

HMS Monmouth (F235): 

  

HMS Edinburgh (D97): 

 

Láttunk 4 tengeralattjárót is, de azok nem voltak annyira érdekesek ... csak a tetejüket pillanthattuk meg :D

Tengeralattjáró: 

Az öbölben még megnézhettünk kívülről a gyárat, ahol a hajókat építik ... szerintem nem kell mondanom, hogy óriási volt. Sajnos most üresen álltak a csarnokok, de már a vízen volt pár olyan hajó amin éppen az utolsó simításokat végezték.

Gyár: 

Gyár és előtte egy HMS Northumberland (F 238): 

Sőt, láttunk még egy luxus yacht-ot is, ami olyan 6-7 millió fontra - igen fontra, és nem forintra :) -
becsültek Samék. Azt nem értettük, hogy miért pont itt áll ez a hajó, amikor valószínűleg nem a bázis tulajdona. De volt egy másik fura dolog is, mert név se volt rajta.

A hajókázás végén visszatértünk a kikötőbe és a kis hajót is újra visszatettük a trailer-re, hogy haza tudjunk indulni.

Szombati hajókázást ki sem tudtuk pihenni, vasárnap már dolgozni kellett mennünk. Persze csak egy kis kutyakiállítás volt, így nem volt sok dolgunk.
Mint általában most is úgy terveztük, hogy Sam-mel közösen fotózunk, mert pl. amit ő nem vesz észre azt lehet én meglátom, de ez általában inkább fordítva szokott lenni :D Vagy épp segítek a figyeltetésben, beállításban ... abban már teljesen profi vagyok, a stúdióban is én szoktam csinálni :)

Kb. az első 3-4 kutyánál segítettem, majd ott maradtam a kocsinál ... mindenki hozzám jött oda, hogy hol a fotós. Nekem kellett elmagyarázni, hogy hol van Sam és hogyan juthat el oda az ember.
Ami elsőre nem tűnik nagy dolognak, de örültem, hogy az emberek megértették, hogy mit mondtam és megtalálták Sam-et. Nekem már ez is nagy öröm :))
 A vasárnapunk ezzel telt, nem nagyon történt ezen kívül semmi érdekes.

Kitty

Seal Sanctuary, Poldhu Beach, St. Michael's Mount ... avagy Dél Corwall :)

Sziasztok!

Aki figyelemmel követi a facebook-omat az már tudhatja, hogy hol töltöttem a csütörtöki napomat. De ha valaki nem tudná, akkor most leírom :)

Csütörtök délelőtt indultunk el Dél-Cornwall-ba egy munka miatt. De ha már oda kellett mennünk egy kis programot is szerveztünk magunknak.
Első állomás a The National Seal Sanctuary volt Gweek-ben. A sanctuary-t már többször emlegettem a bejegyzéseimben, ezért nem szeretném megint leírni, de a seal sokkal érdekesebb :)
Szóval ez egy fóka menhely. Itt laknak a parton talált elárvult picik, vagy épp a külföldről érkező beteg fókák.
Van egy külön rész a kölyköknek, akiket egy kis erősödés után visszaengednek a szabadba. Ne a nagyon pici, fehér fókákra gondoljunk, ők már kicsit nagyobbak. Amikor megláttam őket azt hittem már felnőttek, annyira nagynak tűntek. De amint láttam a többi fókát és volt hasonlítási alapom ... rájöttem, hogy ezek tényleg picik :D
Utolsó kép gyalázatos minőségű ... de annyira aranyosan játszottak, hogy ezt meg kell örökítenem :)

Pár fóka bébi kép :)

A "Nursery Pool" mellett - igen, ez volt a neve a kölyök fókák helyének :D - volt a felnőtt beteg fókák medencéje. Itt csak vak, vagy megsérült állatok voltak, akiknek már nincs esélyük, hogy újra a szabadban éljenek.
Többi medencét is meglátogattuk, ahol más fajta fókák voltak párban, vagy épp kisebb csoportban. Legtöbb fóka úszkált, vagy játszott a társaival ... persze a képem szereplője csak feküdt. Fél óránként szétnézett, kicsit megmozdult ... majd tovább pihent :D

Ő pedig a legnagyobb volt akit láttam ... szerintem hosszabb volt, mint az én magasságom. A tengerben nem szívesen találkoznék vele :D

Nem csak fókákat voltak a területen, még láttunk vidrát, pónikat, kecskéket, bárányokat, pingvineket ... szóval egy egész kis park települt a fókák köré.

Kora délután tovább kellett indulnunk, mert ahogy már írtam ... igazából dolgozni jöttünk Cornwall-ba.
Mullion-ba volt a munka, és épp a Poldhu beach felé tartottunk amikor megkérdezte Sam, hogy van-e kedvem a beach-en maradni ameddig ő dolgozik. Ezt nem lehetett kihagyni, persze, hogy kiszálltam a parton.
Először letelepedtem az egyik sziklánál a víz közelében, de annyira gyors volt a dagály, hogy 5 perc múlva újabb biztonságot nyújtó ülőhelyet kellett keresnem.
Néztem a tengert, a szörföző embereket, hallgattam az óriási víztömeg morajlását ... engem ez rettentően meg tud nyugtatni. Imádok a parton lenni!
Fél óra nézelődés és üldögélés után úgy gondoltam, hogy most már ideje van egy jégkrémet is megenni ... pont jöttem volna már el az árustól, amikor Sam megjelent a hátam mögött. :)
Hamarabb végzett, ezért inkább ő is a partot választotta.
Még üldögéltünk, beszélgettünk, fagyiztunk a parton, majd tovább indultunk ... még volt egy utolsó hely, amit meg akartunk látogatni.

Poldhu beach képeken :)

Napunk utolsó állomása egy igazi turista látványosság volt ... a St. Michael's Mount. Ez egy sziget, nem messze a parttól,aminek a tetején van egy vár.
Apály idején gyalog át lehet jutni a műemlékhez, de nem kell félni dagálykor sem ... ha valaki ebben az időszakban - vagy inkább vízállásban - érkezik, akkor kis hajóval átviszik a szigetre.
Mi már késő délután érkeztünk, ezért nem mentünk át, de még a partról is csodálatos látvány fogadott minket.

Sétáltunk a parton, fotóztunk ... mivel csak a vár és a kis sziget a látványosság a parton, így gyorsan végeztünk :)
Visszafelé sétálva a kocsihoz megláttam egy kis homokvárat a parton ... nem tudom ki csinálta, de nagyon megörültem neki.
Előtérben kicsi vár, háttérben nagy vár ... és már egy képről beszélek :)

És egy újabb kép rólam , ami bizonyítja, hogy tényleg itt vagyok :D

Vár:

Kitty

Látogatás

Sziasztok!

Végre jön a nyár ... ezt mondják az időjárás előrejelzésben :)
Újabb élményekkel teli napokon vagyok túl, kezdjük is a szerdával!

Mint minden reggel, most is először teáztam, majd elolvastam az e-maileket, facebookot ... megcsináltam a reggeleim és átmentem az irodába. Befejeztük a papírmunkát Sam-mel és már 11 óra  lett, indulnunk kellett!
Sam anyukájához voltunk hivatalosak ebédre. Kb. 1 órára lakik innen, nem messze Plymouth-tól.
Út közben találgattunk, hogy mi is lesz az ebéd. Sam elmondta a tapasztalatait, hogy ha ő megy akkor mit szokott neki készíteni és ebből próbáltunk rájönni, hogy vajon most mit is fogunk enni.

Amikor leparkoltunk a ház előtt Sam anyukája már az ajtóban várt minket. Magyon kedves fogadtatásban volt részem.
Érkezés után ittunk egy teát és közben ki is derült, hogy mi lesz az ebéd ... chicken pie!!! :) Sam anyukája megjegyezte, hogy az mennyire ízlik nekem és ezt kaptuk ebédre. Igaz a "kedvenc angol ételeim" listán most két első is van, még sajnos nem tudtam dönteni :D Ez a chicken pie és a thai fish cake ... mind a kettő más miért jó, talán sosem fog eldőlni, hogy melyik a legfinomabb :)

Ameddig megittuk a teát és beszélgettünk, a chicken pie is aranybarnára sült. Volt mellé krumplipüre és zöldség.
Desszert pedig egy számomra ismeretlen dolog volt ... oké, külön külön ismerem őket, de egyben sosem szoktam enni. De most itt volt az ideje, hogy kipróbáljam.
Ez a gyümölcs salátás habcsók volt ... ha valakinek így jobban tetszik akkor habcsókos gyümölcs saláta :D
Alulra kell tenni a habcsókot ... nem az az otthoni kicsi fajta, ez elfoglalta a tálam felét . Ennek a tetejére kellett a gyümölcs salátát kanalazni, majd a habcsókra tenni a gyümölcsök levéből ... és, hogy egy desszert sem maradjon ki nélküle, hát persze ezt az egészet leöntjük double cream-mel.
Elején furán néztem ezt a menetet, nem tudtam, hogy ezt így meg lehet enni ... de tévedtem, és be kell ismernek, hogy nem is olyan rossz :)

Ebéd után még kicsit beszélgettünk Sam anyukájával és 3 óra körül el kellett indulnunk, mert volt még egy munkánk.
Sam egyik ismerőséhez mentünk drótszűrő német vizsla kölyköt fotózni. Még csak 3 hónapos, de már kész profi :)
Az első negyed órát azzal töltöttem, hogy megpróbáltam megakadályozni a picit kutyát, hogy megtámadja a cipőmet. A Tisza cipőm nagyon tetszett neki ... jó ízlése van :D
A tulajnak van mg rajta kívül másik 2 kutyája is, így mindegyikről csináltunk fotót. Voltak közös képek, aztán külön-külön, majd megint csoportosak ... kb. 2 órán keresztül csak ezzel voltunk elfoglalva.
Persze nem volt nehéz dolgunk, mert a kutyák szépen figyeltek, bármit akartunk azt megcsinálták, gyönyörű kert ... minden adott volt a jó képekhez.

Tegnap elfelejtettem leírni, hogy saját készítésű fagyink van. Egy napon csináltuk a steak pie-jal.
Szerencsére a mai napra már teljesen megszilárdult, így már csak a kóstoláson kellett megfelelnie :)
Cseresznyés-kekszes fagyi volt kis cseresznye lével dúsítva. Nem nagyon ettem még saját készítésű fagyit, de ez szuper!! A cseresznyéhez nagyon jól passzol a mascarpone alapú fagyi, amit még krémesebbé tesz a nagy adag double cream ... és ha ez nem lenne elég akkor ott van a kellően ropogós keksz darabkák. Már nem is kell mondanom, hogy a tetejére még pluszban jön  a double cream ... de ez már szinte magától értetődik :) 

Kitty

Telnek a napok

Sziasztok!

Végre kicsit utolértem magamat :) Már csak a hétfő és a kedd vár rám ... bele is kezdek a hétfőbe :)


Garfield-hez hasonlóan én sem vagyok oda érte ... sőt ha még korán is kell felkelni, na az a legrosszabb párosítás.
Általában mi hétvégén dolgozunk, de most ez kicsit másképp sikerült.
Kora reggel, 6-kor keltünk, hogy időben el tudjunk indulni egy open show-ra Cornwall-ba.
Már az úton is rossz idő volt, és ez utunk végcéljánál sem változott :(( Eső, köd, szél fogadott minket.
Sajnos külső kiállítás lévén semmi esélyünk nem volt, hogy képeket csináljunk . Ezért a délelőtt nagy részét, sőt a kora délutánt is a nézelődéssel töltöttük.
A kutyakiállításon kívül volt még itt nyúl, szarvasmarha, birka, papagáj, baromfi kiállítás és szerveztek a lovasoknak is versenyt. Többféle cég, árus is képviseltette magát. Volt ahol pezsgőfürdőt, ülőgarnitúrát vagy épp napszemüveget lehetett venni ... utóbbi árusnak nem hiszem, hogy nagy forgalma lehetett :D Kedvencem az ételes sátor volt, ahol mindenféle ételhez és italhoz kapcsolódó terméket lehetett kapni.
Délután végre elállt az eső, a köd is fogyatkozott ... a szél nem akart ott hagyni minket, de ez volt már a legkisebb gond.
Délután tudtunk pár képet csinálni, így volt egy kis értelme, hogy egész nap az időjárással harcoltunk és türelmesen várakoztunk.


Kora este értünk haza fáradtan, átfázva, kissé megázva ... már csak egy jó vacsorára vágytunk. Nagyon finom kolbász volt zöldséggel és krumplipürével. A kolbászt még a délelőtti vásárban vettük, elvileg valamilyen díjat is nyert ... amikor ott kóstoltuk annyira nem tetszett, de itthon nagyon jó volt.
A desszert pedig ... nem tudok "legek" használata nélkül róla beszélni :D
Ez a New York cheesecake ... már korábbi postban beszámoltam a cheesecake-ről, de az a hagyományos volt. Ez a new yorki változat és rettentő finom. Azt hittem, hogy az eszterházyn és az amerikai marcipános-csokoládés tortán kívül nem tudok jobbat találni ... de tévednem kellett. Ez annál is sokkal jobb :)
Nem kérdés, hogy mi lesz a következő sütim :)
Egy kép a fantasztikus és hihetetlenül finom sütiről ... tetején double cream ... jobbat nem is lehetne kívánni :)

Következzen a kedd ...

Hétfőt munkával töltöttük ... gondolom kitaláljátok, hogy mit csináltunk kedden :) Persze, hogy az irodába mentünk retusálni.
Kora délután tartottunk egy kis szünetet, amit az ebéd készítésével töltöttünk. Én couscous-t ettem, ami sült zöldséges ízesítésű volt. Sose gondoltam a tavalyi nyár előtt, hogy én valaha is ilyeneket fogok enni ... de az étkezésemnek nagyon jót tett az elmúlt 1 év.
Sokáig meg sem akartam enni a hagymát ... most már ennek nyoma sincs. Sőt régebben a tésztán, húsokon, krumplin kívül nem sok ételt tudtak volna mondani amit szívesen megettem volna. De most kicsit kinyílt a világ - inkább az étkezésem - előtt  és szívesen fogyasztok indiai, thai, mexikói vagy épp marokkói ételeket. 

Délután hátralévő részében pedig a vacsorát csináltuk ami házi készítésű steak pie volt zöldséggel és krumplival.
A chicken pie-t mindig készen vesszük, de ez a steak pie annyira jó lett, hogy remélem hamarosan a saját chicken pie-unkat is elkészíthetjük.

 Ez már a végeredmény ... ha valaki nem egy zöldség kedvelő akkor répa nélkül is jó, de szerintem az ízek miatt kell az is bele. A jacket potato borssal és vajjal ... az egyik új kedvencem lett.

A thaifish cake-ről pedig ne is beszéljünk ... de az majd egy másik bejegyzés lesz :)

Kitty

Widemouth Bay

Sziasztok!

Pontosan ma 4 hete, hogy felszálltam a repülőre ... szóval már 1 hónapja vagyok itt :) Ennek örömére folytassuk a beszámolót a vasárnappal :D

Reggel egy újabb pihenős napra virradtunk. Nem volt munkánk, előző nap kitakarítottuk a lakást ... jöhetett a jól megérdemelt pihenés. Szörfözést terveztünk, mert az tavaly is nagyon jól sikerült.
Na jó, ne a normális szörfre gondoljatok, a 2 méteres hullámokkal ... annyira mi sem vagyunk profik :D  Ez csak egy kis próbálkozás ... de nagyon jó mulatság :) Tavaly már beszámoltam róla, hogy is megy ez a "nem hagyományos szörfözés" ezért ezt nem írom le ... ha valakit érdekel utána tud olvasni itt :) "Nem hagyományos szörfözés"
Végül úgy alakult, hogy nem tudtunk elmenni szörfözni, de azért a partot nem hagytuk ki. Mivel az év többi részében nem nagyon látok tengert ... na jó, áprilisban voltam Ravennában a parton, de ebből sosem elég :)
Widemouth Bay-be mentünk sétálni, nézelődni, fotózni ...szóval a tökéletes pihenés.
Erre a napra esett a dagály ... vagyis a víz minden kis állatot, gallyat, szemetet a partra hordott.
Láttam már medúzát, pl. tavaly elég sok típusát megcsodálhattam a National Marine Aquarium-ban  ( névre kattintva el tudjátok olvasni a tavalyi postot ) ... de testközelből sosem.
Most pedig a part tele volt kicsi, kékes-lilás árnyalatban játszó zselés dolgokkal ... vagyis velük.

A medúzákon kívül láttam még egy fura dolgot ... ez a kiteboard volt. Lehet sokan ismerik, de én most láttam először.
Kicsit igazságtalannak tartom a sima szörfösökkel szemben, de tiszteletem annak is, aki jól csinálja ezt a sportot. Nekem, mint laikusnak úgy néz ki ez, hogy kell egy szörf deszka a vízen haladás érdekében ... és mellé (pontosabban fölé) egy ernyő, - hivatalos nevén kite ernyő -  ami a szél segítségével a víz felett tart minket és már indulhatunk is. Persze nem ennyi az egész, rettentő nehéz sportról van szó.
A parton lévő személytől nem sok trükköt láttunk - én elindulni se tudtam volna-, de utána néztem és rengeteg meghökkentő videót találtam. Nagyon durva, hogy akár 10 méteres magasságba is fel tudnak emelkedni ... :O
A parton látott kite-os

Az újdonságok után sétáltunk, üldögéltünk kicsit a parton, majd kora este indultunk haza.

Két kép a partról ... első kis építményt találtuk , a másodikon pedig egy kis kutya van. A labda dobó nagyobb, mint a hordozója :D

Mostanság nem nagyon írom a finom vacsikat a napok összevonása és az elmaradások miatt ... pedig fontos arról is beszélni. Mivel szeretek sütni-főzni ( inkább az elsőt ) ezért szeretek új ételeket is kipróbálni, hogy azokat hazai környezetben, kicsit a saját ízlésemre formálva meg tudjam csinálni. Pl. ilyen volt a tavaly megismert fajitas, amit azóta otthon jó párszor megcsináltam ... felturbóztam egy kis gombával, sajttal, kukoricával és tejföllel. Lehet a mexikóiak infarktust kapnának az én változatomtól, de a teszt alanyaimnak mindig ízlik :D
Régi szokás az angoloknál, hogy a vasárnap valamilyen sült ételt fogasztanak. Ez olyan itt, mint nálunk a húsleves rántott hússal  ... :D
Megtörtük a vasárnapi pizza-sültkrumpli-baguette bűvös háromszöget és tradicionális angol vacsorát ettünk. Sült liba volt zöldséggel, krumplival  és gravy-vel.
Fantasztikusan sikerült, nem bántam meg, hogy feladtuk a vasárnapi vacsora szokásunkat :)

Kitty

Péntek, szombat

Sziasztok!

Pár nap már megint kimaradt ... de igyekszem, igyekszem :))

Kezdjük is a péntekkel ...
A szokásos reggeli háromszög -vagyis tea, gabonapehely, laptop - után áttelepültünk az irodába. Nincs olyan nap amikor ne lenne egy ki retus, vagy épp fizetés ellenőrzés, postázás stb. Ezek az unalmasabb részei a unkának, de ezt is meg kell valakinek csinálnia. Sajnos nem annyi a fotózás, hogy párat kattintunk és kész. A hosszabb része csak ez után kezdődik.

1 után indultunk el Exeterbe vásásrolni, még lett volna egy találkozónk is, de azt lemondták.
 Hazafelé pedig meglátogattuk Sam barátait, akik nem messze laknak. Velünk jött Festive és Forager is, hogy újabb szocializációnak vessük alá őket.
Nem tudom, hogy hány darab "nem kutyás" olvasóm van, de egy kis kiegészítés a témában ... az első 1 év a  legfontosabb a kutyák számára, mert ha ilyenkor nem találkoznak ismeretlen emberekkel, új kutyákkal, más állattal, új szituációkkal, környezettel akkor az a későbbiekben gondot okozhat. Olyanra gondolok, mint félelem az emberektől, vagy az ismeretlen zajoktól. Ezért nagyon fontos, hogy minél hamarabb minél több új terepet felfedezzenek.
A bloodhoundok alapból sem egy bátor fajta,  szóval ha valaki nem foglalkozik a kutyájával kicsi korában, akkor hiába akar belőle kiállítási vagy vadász kutyát csinálni ... ha fejre áll sem lesz olyan jó idegrendszere, mint annak a kutyának, akivel kicsi korától foglalkoznak. Persze tudom, minden kutya más és más, de ez sajnos így van. Pl. ha egy ember egész életében csak a házban van és utána kimegy az utcára, lehet az első busz hallatán haza rohan.
Elnézést akit untatott a dolog ... szóval Sam barátainál töltöttük a délutánt. Ott is volt két kis bloodi, pont egy liver szuka, mint Festive és egy black & tan kan, mint Forager :)

Amikor indultunk haza a kocsihoz érve akkor láttam meg, hogy az ülésemre le van rakva egy kb. A/4-es nagyságú, szépen becsomagolt, masnival átkötött doboz.
Elsőre nem tudtam, hogy mi az ... azt meg még kevésbé, hogy miért is van ott. Első gondolatom az volt, hogy az Sam-é ... de aztán ő is meglepve látta, hogy neki is van kis csomagja.
Szóval ez mégis az enyém ... közelebbről megnéztem és kiderült, hogy egy csomó belga csoki van benne :) Eltalálták a gyenge pontomat ... de, hogy miért kaptam azt még mindig nem tudtam.
Szerencsénkre pont jött Rob, akit gyorsan kérdőre tudtunk vonni :D És ő elmondta, hogy a múltkori windsori fotóért kaptam a csokit.
Nem mondom, hogy nem örültem neki :D

Pénteki vacsora indiai hangulatban telt ... korma-t ettünk és mellé naan bread volt. A korma egy rizses alap amihez hozzá van adva csicseri borsó, hagyma, hús és egyéb zöldségek. A naan bread pedig inkább édesség, mint köret ... szerintem :D Ez egy tészta, amiben mazsolás-kókuszos töltelék van. Tudom, tudom ... furán hangzik ez a két dolog együtt, de érdemes kipróbálni.


Szombatra munka lett volna ... de csak volna, mert a rossz idő miatt szinte minden kültéri munkát lefújtak :(( Így itthon maradtunk és a ház körüli teendőket végeztük.
De gondolom senkit sem érdekel az ablakok mosása, söprés, törölgetés ... ezért majd folytatom a vasárnappal :)

Kitty

Dartmoor

Sziasztok!

Sajnos még mindig nem javult az idő ... sőőőt inkább romlott :(  Kint zuhog az eső, fúj a szél, mi pedig a lakásban ülünk a tűz (!!!!!!!!!!) mellett és forró csokit iszunk :O
Múlt héten is többször be kellett fűteni, mert annyira hideg volt.
Ilyenkor a ruhák kimosása sem egy könnyű dolog, múlt héten amikor mostam utána alig bírtam megszárítani a ruháimat ... végül a tűz segített

Jöhetne már egy kis jó idő ... most is a kandalló mellett kell ülnöm, olyan hideg van :(


De addig is próbálok pótolni ... akkor a szerda :)

Újabb szabad napunk volt, újabb esős reggellel :((( Lassan olyan itt az eső és a hideg, mint otthon 35 fok ... megszokja az ember, és csodálkozik ha épp nem ilyen az időjárás :D
Dél körül végre elállt az eső, jött egy kis napsütés is ... így egy nagy álmom teljesült :) Elmentünk a Dartmoor Nemzeti Parkba fotózni.
Itt is rengeteg vad póni él ... és amiért én a legjobban kedvelem, az egész terület ugyanolyan lápos, mint Skócia. Nem biztos, hogy mindenki tudja, de kedvenc helyem Skócia és nagyon tetszenek a az ottani domborzati viszonyok.
Itt is ugyanolyan szélsőséges az időjárás ... egyik percben esik, majd kisüt a nap ... és bármikor előjöhet a köd. Tudom ez így elsőre nem tűnik valami veszélyesnek, de évente többen is eltévednek és meghalnak itt emiatt.

Térjünk vissza egy kicsit vidámabb témához ... szóval elindultunk vad pónikat fotózni.
Mivel Sam-nek fáj a háta, és nem nagyon tud sokat gyalogolni, ezért megálltunk egy parkolóban, hogy onnan kiindulva keressek pónikat. Az állatok méretéből kiindulva nem egy nehéz dolog meglátni őket ... nagyobb gond az adott hely megközelítése.
A parkolóból elindulva, átkeltem a főúton és elindultam a szemben lévő domb sziklás része felé, mert ott kb. 10-15 pónit láttam.
Ide igyekeztem ( ez már egy közeli fotó, kb. 15 perces sétára voltak a kocsitól)

Út közben gyönyörűbbnél gyönyörűbb helyeket fedeztem fel, mindenhol kis patak,forrás ... az az igazi lápos terület. Persze azért figyelni is kell, hogy az ember nehogy olyan helyre tévedjen ahova nem kellene ...
Amikor elindultam akkor a völgy bal oldalán haladtam és a lovak a jobb oldali részen voltak ... szóval át kellett jutnom az ő oldalukra. Ez nem is lett volna gond, ha nem több patak akadályozott volna meg ebben. Amikor kerestem az átjutást a túlsó partra akkor felfedeztem egy hidat ... nagyon megörültem neki, hogy milyen kedvesek a park dolgozói, hogy építenek egy kis hidat ... ahogy közelebb értem akkor láttam, hogy igen, az egy híd ... de nem nekem :D

Igeeeeeeen ... jól látjátok :D Az egy kis híd, de egy másik pataknak ... így két patak folyik egymás felett . Sosem láttam még ilyet, de ötletes és hasznos ;)

Még egy kis domb mászás és száraz terület keresése után végül elértem a lovakat. Először nem értették, hogy mit is akarok, de aztán látták, hogy nem piszkálom őket, és kb. 10 perc után már nem is foglalkoztak velem. Láttam kis csikót, már kicsit idősebbet, felnőtteket ... szóval egy egész csorda volt. Fotóztam, sétáltam, még többet fotóztam ... amikor egy kis csikó egyre közelebb jött hozzám. Megengedte, hogy megsimogassam, megszagolt aztán elment. Később megint odajött, megszagolt, megsimogattam majd megint elment. Csodálkoztam, hogy mennyire közvetlen és barátságos, de még pici volt, így gondoltam, hogy a kíváncsisága nagyobb, mint a félelme.
Már az első képen látható sziklán álltam, amikor megint odajött hozzám ez  kis csikó ... megint megsimogattam, azt hittem ott hagy, de tévedtem.
Szó szerint beleharapott a combomba ... nem tudom, hogy ételnek nézett vagy csak játékból ... de először annyira nem örültem neki. Fájt is, meg nem tudtam, hogy meg akar-e támadni, ezért elkezdtem a szikla széle felé közeledni ... és akkor szerencsére nem követett. 2 nap elteltével már nem tűnik olyan rémisztőnek, hogy megharapott egy vad póni, de nagyobb baj is lehetett volna ha pl. megtámad, vagy megrúg. De szerencsére nem történt komoly baj egy kis fájdalmon kívül.

A támadóm ... aki már biztos itt kiszúrt magának :D

Szerencsére több gondom nem volt ezen kívül a többi póni sokkal kedvesebb volt :)
Pár képek a lovakról és a környezetről :)

Visszaérve a kocsihoz rögtön el akarta mesélni a póni harapásos esetet Samnek ... elkezdtem mesélni a sztorit, amikor kiderült, hogy Sam végig látott, mert figyelt egy távcsővel :D

Elindultunk keresni egy hidat, amit egy fotón láttam ... sajnos azt nem találtuk meg, de láttam másikat :)

Újból keresésre indultunk, épp egy völgyben voltunk amikor a domb oldalán megláttunk egy halom, barna dolgot. Első tippünk a skót felföldi marha volt ... és nagyon reménykedtünk, hogy jól gondoljuk.
Amikor közelebb értünk akkor láttuk meg, hogy nagyon is jól láttuk, tényleg felföldiek.
Tudom, már írtam, hogy nem szeretem a teheneket, de ez e fajta kivétel ... sőőőőőőőőőőt :) Nagyon nagyon tetszenek :)
Nem bírtam ki, hogy pár képet ne csináljak róluk ...

Azt hiszem a "pár kép" gyenge kifejezés ... ez csak egy pár kedvenc amit kiválogattam :D
Nem tehetek róla ... ha valami megfog, megtetszik, akkor bármennyi fotót tudok csinálni az adott dologról :D


Csütörtökről már a bevezetőben írtam ... szörnyű idő, eső, szél, hideg ...
Erről most eszembe jutott amit Avi cousin mondott a Blöff-ben ... : Yes, London. You know: fish, chips, cup 'o tea, bad food, worse weather, Mary f*****g Poppins... LONDON.
 A még rosszabb idő és a tea most is igaz ... de az ételek nagyon finomak :))

Mivel a nap első felét az irodában, majd a hátralévőt a lakásban töltöttük, így nem sok érdekes történt :)


Kitty