Mini farm

Sziasztok!

Újból esik az eső, fúj a szél ... talán a napsütés és a jó idő jobban meglepne, mint a mostani. Ma volt egy kis programunk, de próbálom behozni a lemaradásomat :)


Augusztus 9, vagyis csütörtök ...

Péntektől dolgoztunk egészen szerdáig ... szerintem meg se kell említenem, hogy mivel töltöttük a csütörtökünket. Sam a kiállítások estéjén elküldte az aznapi anyagot, de volt még pár dolog ami kimaradt, így azokat csütörtökön pótoltuk.
Ezen a napon elmaradt a pihenés, végig itthon voltunk és az irodában dolgoztunk ... de pénteken kicsit lazíthattunk.



Augusztus 10, péntek ...

Nem kellett reggel sietnünk a fotózásra, vagy épp a retust csinálni az irodába ... kicsit kipihenhettünk az elmúlt 1 hetet.
Ebéd után egy farmot látogattunk meg ... nem, nem tehenekre kell gondolni. Ez egy mini farm ... van itt mini póni, mini szamár, mini disznó, mini kecske, tyúkok, amik persze nem minik és berni pásztorok. Utóbbi kutya, és nem igazi pásztor ... ha valaki nem tudná :)
Ez egy teljesen magán terület, de Sam jóban van a tulajjal,ezért  megengedték nekünk, hogy csináljunk pár képet a nem mindennapi állataikról.

Először a mini malacokat néztük, de nem voltak a legfotogénebbek, így inkább átmentünk a mini szamarakhoz.
Ez volt az első találkozásom ezekkel a pici kis állatkákkal ... oké, ne kutya méretre gondoljunk, de lényegesen kisebbek az eredeti társaiknál ... és nagyon megtetszettek. Ha lenne egy nagy területem biztos tartanék párat ... érdekesebbek, mint a birkák, de azért nem is olyan hasznosak.Biztos valami miatt tartják őket is, de a látogatás alatt nekem ez nem derült ki.
Pont jó időben voltunk, mert nem csak felnőtteket, hanem fiatalokat is láthattunk. A kis szamarak olyanokat, mint a többi kölyök ... a félelem és a kíváncsiság "harcából" mindig az utóbbi jön ki győztesül. Ezért ők sokkal hamarabb megnézik az új jövevényeket, elsőként próbálják megkóstolni az objektívet vagy épp az ember nadrágját. 
Nekünk is szerencsénk volt jó pár hasonló fiatal egyedhez, akik árnyékként követtek minket az egész fotózás alatt. Ha megpróbáltunk elszaladni akkor utánunk futottak, ha leguggoltunk már mellettünk álltak és az objektív ízét szerették volna kipróbálni ... vagyis nem unatkozhattunk mellettük, mert valamivel mindig felhívták magukra a figyelmet.

Száguldó pici csacsi :)

Ahogy követtek minket ...

Csacsis fotók végére pedig egy kép amit Sam csinált rólam és újdonsült követőmről :D

Kb. az 1 órás szamár simogatás és fotózás után búcsút vettünk ezektől az aranyos állatoktól, és újabb kis növésű példányokat kerestünk fel.
Nem is kellett sokat sétálni, hamar rátaláltunk a pónikra és csikóikra. Tudom, hogy már van 1000 meg 1 képem lovakról, sőt azok még vadak is voltak, ami azért kicsit nagyobb kihívás fotózás és megtalálás szempontjából. Főleg ha a póni támadásomra visszaemlékszem ... ott azért meg kellett küzdeni a képért :D Itt pedig csak egy zárt területen vannak a teljesen szelíd állatok, aki nap mint nap kapcsolatban vannak az emberrel. De itt is megszenvedtünk a képekért ... főleg az utóbbi ok miatt.
Mivel ezek a törpe lovak naponta simogatva vannak, ők már teljesen hozzászoktak az emberhez, nekik nem újdonság ez, mint vadon élő társaiknak. Azért is nehezebb őket fotózni, mert tudják, hogy nem jelentünk számukra veszélyt, megbíznak bennünk.
Amikor bementünk a pici pacik közé először kis fenntartással kezeltek minket, de pár perc után már közelebbi ismeretséget szerettek volna kötni velünk. Hiába próbáltuk elhessegetni őket, csak jöttek és jöttek ... alig bírtunk tőlük fotózni.
A kis csikók is nagyon közvetlenek és bátrak voltak ... a fényképezőkért egyenesen rajongtak a mini szamarakhoz hasonlóan.
Sikerült egy két jobb fotó, de annyira nem vagyok velük megelégedve, mert a vad pónis sorozatokat jobbnak látom ... :(

Póni makró fotó :D

Sajnos a pónikkal se tölthettük az egész napot ... még várt ránk pár állat, akiket le akartunk fotózni.
Következő állomás a mini kecskék és a tyúkok lettek volna, de a felnőtt kecske  annyira ideges lett a jelenlétünktől, hogy nem is zavartuk tovább. Csak egy messzi képem lett nekem is az egyik piciről ...

Épp mentünk át a tyúkokhoz, amikor elhaladtunk egy ajtó előtt ahol egy kis fekete gombóc kukucskált kifelé. Ő Freddy volt, a pár hónapos berni pásztor kölyök. Amikor megláttam, hirtelen egy kis plüss kutya jutott eszembe róla a hatalmas, dús szőre miatt.
Végül a csirkék fotózását kihagytam és Freddy-vel játszottam, akinek néha feltöltődnek a zsebtelepei és olyankor szaladgál, de amikor merülő félben vannak, akkor egy édes kis szőrcsomóvá válik, aki különféle pózokban képes kinyúlni a betonon :)

Kedvenc képem, amivel sokat szenvedtünk ... de sikerült :)

Mielőtt haza indultunk volna még a kertben is játszottunk Freddy-vel, aki imád a társaság középpontjában lenni. Amikor nem szenteltünk neki elég figyelmet, inkább bemászott a kerti tóba egy kis frissítőre ... vagy épp az én cipőmet célozta meg játék gyanánt :)
Az utóbbiról egy kép, amit Sam örökített meg :)

Kitty