A blog írást félbeszakította egy kis kertrendezés ... majd erről is fogtok olvasni :) De inkább haladjunk szép sorjában, következzen a szombat, vagyis augusztus 4-e ...
Hajnal 5-kor megszólalt a telefonom ... nem, nem egy hívás, nem SMS, nem email. Csak az ébresztő volt sajnos.
6-kor kellett elindulnunk Stafford-ba a Hound Association-re. Ez egy kiállítás, olyan, mint egy Championship, vagyis adnak CC-t ... de csak is a hound group kutyái vehetnek rajta részt.
Most ne egy csoportra, társaságra gondoljunk ... aki nem jártas a kutyázásban annak tudnia kell, hogy a fajtákat több csoportba sorolják. Az otthoni eltér az itteni fajtacsoportoktól, mert az FCI-nek - amiben a mi országunk is benne van - 10 fajtacsoportja van, itt pedig csak 7 van.
Nekem logikusabb az FCI-s, talán azért mert abban nőttem fel. Fura, hogy a pastoral csoportban - otthon kb. az I-es fcs.-nak felel meg - van a samoyed vagy épp a finnish lapphund ...
De van itt még gundog, toy, working, terrier, utility group ... és a már említett hound is, amibe a bloodhoundok tartoznak.
Szombat hajnalba a messzi Stafford-ba indultunk, hogy elvigyük Baffle-t és Cinnamon-t kiállításra. Több, mint 3 óra utazás várt ránk kora reggel, de már fél 9 körül megérkeztünk a kiállítás helyére. Tavaly is voltam itt, és írtam is róla a blogban ... szóval nem voltam meglepve a helytől, már ismerős volt minden.
11 óra előtt letudtuk a bírálatokat, Baffle osztályában 1. és R.CC, Cinnamon pedig osztályában 2. lett. Örültünk neki, főleg Baffle-nek, mert ügyes volt :)
Bírálat után még bementünk a kiállítás területén lévő kis boltba innivalót venni. Addig addig nézelődtünk, hogy egy angol édességre is elcsábultunk ...
Először Sam pillantotta meg, majd megnéztem én is a sütik feletti kiírást, ami ez volt : Rocky Road
Sosem hallottam még erről a desszertről, de nekem rögtön más jutott eszembe ... pontosan egy 19. századi ír dal, amit többen is feldolgoztak, pl. a Dropkick Murphys, vagy épp a kedvenc zeneszerzőm, Hans Zimmer.
Azért mellékelem a zenét, ha valakit érdekelne ...Rocky Road to Dublin
Inkább a Hans Zimmer féle feldolgozást linkeltem, mert az ismerősebb lehet, na meg a Dropkick Murphys kicsit erősebb hangzásban ... vagy, hogy is mondják. Én szeretem az utóbbit, már csak a zenekar miatt is, mert egyik kedvenc filmem, a Tégla egyik száma is tőlük a van, ami nem más, mint a Shipping Up To Boston.
Nagy valószínűséggel apai örökség a skót, ír zene és ezen országok szeretete ...az ír farkashoz és a skót szarvasagárhoz való rajongásom már nem tudom, hogy ennek tulajdonítható-e :))
De szokásomhoz híven már megint nagyon elkanyarodtam ... szóval rocky road, mint csoki. Nem, talán a csoki nem jó kifejezés, inkább édesség. Csokis masszában van meggy, keksz darabkák és pillecukor.
Nekem túl cukros volt az egész ... jó, jó, ez gyakran előfordul egy édességnél, de ez már azt a bizonyos határt is túllépte. Jobban tetszett volna ha a sport szelet nevű sütihez hasonlít. De azt meg nem hiszem, hogy itt ismerik a szigetlakók, így már veszett ügy :)
Nem tudom, hogy a rocky road nevű édességnek mennyi köze van a számhoz, de gondolom az út Dublin felé nem pillecukorral, keksszel és meggyel volt borítva ... de ki tudja.
És ha már annyit írtam erről a sütiről ... megérdemel egy képet, még ha nem is a legjobb
Végére egy autó, amit Staffordban láttunk ... tetszenek az extrém kocsik, de ez már nekem is sokkkkk :D
Kitty
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése