Álmaim kertje

Sziasztok!


Túl az első héten :) Ahogy tegnap ígértem, ma beszámolok a fantasztikus pénteki napomról és megmutatom, hogy milyen fantasztikus helyeken járhattam.


Július 5, péntek ... 

Napok óta ezt dátumot várom, mert egy fantasztikus programmal kezdhettük a reggelt ... fotózni mentünk a tengerpartra.Korai indulással és még korábbi keléssel indult a nap, de amikor megpillantottam a tengerpartot, egy kicsit sem bánta, hogy nem aludhattam tovább.
Először Sam ismerőséhez, Maria szüleinek a házához érkeztünk és innen indultunk tovább. A háztól teljesen magán ösvény vezetett le a partra, ami olyan volt, mint amilyeneket a trópusi szigeteken mutatnak.


Kilátás az útról

 Ház a partról ...  cottage van egymás mellett, mi az utolsóban voltunk

A 10 perces séta után leértünk a homokos partra, amit teljes egészében egy folyó szel át és a tengerbe ömlik. Ennek a folyónak egy felsőbb részéhez sétáltunk, hogy csináljunk pár jó ugrálós képet a kutyákról.


Kilátás az ösvényről

Maria hiába próbálkozott, már az összes labdáját bedobálta, de a kutyák csak nem akartak beugrani a vízbe. Inkább megvárták, hogy a sodrás a part közelébe hozza a játékokat és ügyesen kihalászták.Talán túl korán volt nekik vagy csak a víz volt hideg ...


Mivel így a fotóink száma erősen a 0 közeli számot vette fel, ezért elindultunk a tenger felé és a folyó egyik ágánál próbálkoztunk a további képekkel.
Itt már nagyon szuperül ment minden, mert a rohanás közben a kutyák átszaladtak a vízen és fantasztikus lett a végeredmény. Ez addig jól is hangzik, ameddig 4 lurcher nem rohan teljes erővel az emberrel szemben egy labda után ... nem semmi, hogy ezek a kutyák milyen sebességre képesek.

 Egyik kedvenc képem pont Maria fiatalabb kanjáról, Novak-ról készült, aki velem szemben rohan és profi modellhez illően teljes mosolyát megvillantja a kamerának :D

Sajnos Maria csak egy kis időt tudott velünk tölteni, mert mennie kellett dolgozni, de Sammel még lementünk a tengerpartra fotózni. Mivel jött velünk Gyp és Lottie is, így nem maradtunk modell nélkül :)

Sajnos még nem érkezett meg az új szandálom, ezért a tornacipőm levétele után tudtam csak a tengerhez érni a már említett folyó miatt. Vagyis mielőtt elértük volna a tengert, még a kis folyón is át kellett mennünk. De ha már levettem egyszer a cipőmet, úgy gondoltam, hogy a tengerbe is belemegyek. Annyira már nem volt a hideg a víz, így a kutyákat is próbáltam rávenni, hogy pár vízben szaladgálós kép erejéig próbáljanak csatlakozni ... de elég kevés sikerrel :D


Vízben 

A tenger egyre vészesebben közeledett felénk, ezért a távozás mellett döntöttünk ... de ekkor még nem tudtam, hogy szebb látványban lesz részem. Visszafelé bementünk Maria szüleihez, és a beköszönésből végül egy jó fél órás látogatás kerekedett. Kimentünk a kertbe és olyan látvány fogadott, aminél szebbet nem is kívánhatnék. A kert alatt rögtön ott volt a tengerpart és a fűben ülve egészen elláttam a vízig. Itt üldögéltem, élveztem a kellemes szellőt, a Nap meleg sugarait és nem tudtam felfogni a látványt.
Láttam már egy csomó ilyen helyet, ahol a házból gyönyörű a kilátás, de úgy gondoltam, hogy az csak a kiváltságosaknak, vagy épp a kellő kerettel rendelkező embereknek adatik meg. De most én ültem a fűben, én nézhettem a csodás tájat és el sem akartam hinni, hogy ilyen van. Annyira de annyira megszerettem azt a kertet, hogy amikor Sam közölte, hogy indulunk fel se akartam állni. Ha lehetett volna egész nap ott ültem volna, simán aludtam volna a közeli napágyon is :D
Sajnos indulni kellett, fájó szívvel, de búcsút vettem a csodás kerttől és a látványtól.


Álmaim kertje ... ott ültem a fűben és ez volt a kilátás :)

Hazafelé meglátogattuk Maria-t aki a közeli kis vendéglőben dolgozik. Ittunk egy narancslevet és beszélgetés közben megakadt a szemem egy chips-en, ami Guinness ízesítésű volt. Nem is gondolkoztam sokáig, vettem belőle egyet kipróbálni.
Nem vagyok nagy sörös, csak a Guinness-t és Young's Double Chocolate Stout-t szeretem, igaz mind a kettő a drága sörök táborát erősíti. Mivel előbbinek most már van chips változata is, így most már tudom, hogy melyik a kedvencem :D Szerencsére ez nem a szokásos vékony, szörnyű ízű változat ... ezeknek a krumpli daraboknak megvan a kellő vastagságuk, enyhe, de annál találóbb ízesítésük és egy kis zacskó elfogyasztása után az ember már csak többre vágyik :D



A legfinomabb chipsegy darabja

Hazafelé megálltunk pónit fotózni, és akkor láttam ezt ... egy BMW fent állt egy kő tetején. Nem tudom, hogy csinálta ezt a kedves sofőr, mert olyan nagy volt a kő, hogy a kocsi fent akadt rajta :D

Elég későn, 4 óra felé érkeztünk haza a tengerpartról, utána itthoni teendőket vettük célba.
Este pedig egy igazi, angolos vacsorán volt ... steak and kidney pie főtt krumplival és zöldséggel. A pie finom volt, de a csirkés tartja nálam a csúcsot, annál nincs is finomabb :)


Vacsi 

 Kidney pie közelebbről

És akkor egy pár kép a fotózásról :)

Kitty