Olyan gyorsan telnek a napok, hogy fel sem tűnt az 1 hetes lemaradásom. De most megpróbálom ezt kicsit behozni ...
Július 13, szombat
A hétvége már jól indul, van egy újabb szabad napunk :) Egyre nagyobb a hőség, folyamatosan süt a nap és semmi kedvünk itthon ülni, ezért már reggel elkezdtük nézni a helyeket, ahova "elmenekülhetnénk".
Először a tengerpart-szörf-séta vonalon indultunk el és kerestük azt a helyet, ahol ilyen időben is kényelmesen el tudnánk tölteni a napunkat ... sajnos ez itt, az utolsó két megyében, ami az emberek fő minivakáció célpontja ... több, mint lehetetlen. Ilyenkor minden nagy városban élő család megrohamozza a tengerpartot és egyes helyeken moccanni sem lehet. Mivel nem nagyon volt kedvünk az egész napot egy zsúfolt tengerparton tölteni, ezért inkább az erdő felé vettük az irányt, és elmentünk a Becky Falls Parkba.
Hasonlóképp kell elképzelni, mint a tavalyi Lydford Gorge-ot , de utóbbi nekem izgalmasabbnak bizonyult.Itt is vannak útvonalak, amin keresztül be lehet járni a terület különböző részeit, de annyiban különbözik a tavalyitól, hogy a Becky Falls-nál csak egy folyó van, ami középen átszeli a parkot és az ember csak is ott talál vizet. Sajnos erre mi csak megérkezés után jöttünk rá ...
Először megnéztük az mini állatkertet, mert láttam ott egy csirkét, ami olyan kis bolyhos, mint az itthoni, de mutatósabb és róla akartam csinálni képet ... hozzá nem nagyon tudtam közel kerülni, de a mini kecske rögtön szimpatizált velem, vagyis inkább a gépemmel és meg is kóstolta a nyakpántot.
Én bárhogy próbáltam megörökíteni a pillanatot, nem sikerült, de legalább Sam csinált egy képet rólunk.
Az állatok után elkezdtük keresni a piros ösvényhez vezető utat, de kissé eltévedtünk, így saját túraútvonalat dolgoztunk ki. Nem mentünk végig az erdei részen, mert tök felesleges, hanem minden egyes kis zugot felkerestünk a folyó mentén és próbáltunk minél alkalmasabb helyet találni a fotózásra.
Szebbnél szebb vízeséseket láttunk, de a technika már megint nem akart hozzám kegyes lenni ... így nem tudom visszaadni azt a látványt, amit én ott átéltem. Igaz pont ez a nagy bajom a tájfotózással ... hiába látok egy gyönyörű helyet, adott esetben vízesést, az lcd-n már teljesen más jeleik meg. De ezért sem erőltetem nagyon a tájfotózást, inkább maradok az állatoknál ... és London után nagyon megtetszett a város fotózás, de csak is fekete-fehérben. Szerintem sokkal kifejezőbb és látványosabb a szürke árnyalatait használni, mint színesbe fotózni ... az ember tekintetét nem vonják el a színek és a város igai hangulata is megmutatkozik.
De szokásomhoz híven megint elkalandoztam ... ott tartottam, hogy Becky Falls és vízesések. Sammel kb. másfél órát bolyongtunk és fotóztunk a területen, de a meleg idő valahogy nem akart változni, így Sammel megállapítottuk a hűs hegyi folyó láttán, hogy most inkább lennék a tengerparton :D
Pár kép a szombati kirándulásról
Kilátás
A legnagyobb vízesésnél ... ez volt az első alkalom, amikor kipróbáltam a táskát :)
Kitty
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése